Hellraiser: A pokol démonjai

filmzóna május 17, 2018 Megtekintés 1975

Mindenkinek el kell kezdenie valahol. Scott Derrickson, a Sinister, a Távozz tőlem, Sátán és az Ördögűzés Emily Rose üdvéért direktora a Pokolkeltő 5., egyenesen videóra szánt epizódjával indította pályafutását. Munkáján meg is látszik a tapasztalatlanság, de az alul kezelt költségvetés ellenére egy egész élvezhető darabot tett le az asztalra.

 

A történet főszereplője Joseph Thorne nyomozó, aki egy igazi rohadék. Csalja a feleségét, bizonyítékokat hamisít, drogozik és képes lenne társát is belekeverni a bajba. Ez a szimpatikus fickó bukkan rá Tűfej mester kockájára egy gyilkosság helyszínén, amit aztán ki is nyit. Joseph barátunk hamarosan nagy slamasztikában találja magát, amiből csak akkor van esélye kikászálódni, ha megtalálja a háttérben rejtőző Mérnököt, aki a szálakat bonyolítja.

A pokol démonjai már nagyon messze helyezkedik el az eredeti filmtől és azok folytatásaitól. Sőt, műfaját tekintve inkább egy nyomasztó és idegtépő pszichothriller, mintsem egy kőkemény horror. Az a beteg és elvont, brutalitásban gazdag univerzum, amit Clive Barker és a folytatások felépítettek Hellraiser címen, itt már csak adalékként vannak jelen.

A sztori ugyanis teljesen a főszereplő Thorne nyomozót alakító Craig Sheffer-re koncentrál és az ő pokoljárására. És lehet fanyalogni, hogy ez már nem illeszkedik bele az eredeti szériába, viszont sokan örültek ennek a stílusváltásnak. Mégpedig azért, mert Derrickson-nak sikerült új dolgokkal megfűszereznie az alapfelállást, mindezt pedig ügyesen tette. A cselekmény végig nagyon feszült és nyomasztó. A történet néhány csavarral is szolgál, és azért véresebb képsorokban sincs hiány.

Hellraiser: A pokol démonjai – Kritika

Számomra óriási pozitívum volt az is, hogy az alacsony büdzsé nem látszik meg a végeredményen. Az effektek teljesen rendben vannak, az operatőri munka és a vágás sokat hozzátesz az atmoszférához, ahogy a zenei aláfestés is. Christopher Young alaptételei sajnos már nem csendülnek fel, de az új dallamok is elérik a kívánt hatást.

A színészi játékkal sincs gond. A fentebb már említett Sheffer meggyőző a korrupt és erkölcstelen zsaruszerepben, a mellette feltűnő figurák pedig hozzák azt, amit megkívánt a film. Azért Doug Bradley-ről se feledkezzünk meg, hiszen Pinhead-ként itt is ellopja a showt. Igaz, alig 10 percet tölt a képernyőn, de azt úgy teszi, hogy egykönnyen nem fogjuk elfelejteni.

A cenobiták azért picikét több játékidőt kaptak, bár az eredeti brigádból csak egy démon tért vissza, az ő megjelenésén is változtattak kicsit. Ez viszont nem zavaró, mégpedig azért, mert a sztori itt már nem rájuk koncentrál, hanem a főszereplőre és az ő tortúrájára.

Negatívumként azt hoznám fel, hogy Derrickson rendezésén itt-ott meglátszik a tapasztalatlanság. Néhány jeleneten például lehetett volna változtatni, de az összképet tekintve így sem volt baj.

Hellraiser: A pokol démonjai – Kritika

Én megértem azokat, akik savazzák az ötödik Pokolkeltőt, hiszen itt már csak nyomokban fedezhetjük fel az első négy rész stílusát. Ennek ellenére nekem tetszett ez a nyomozós thrillerbe beleszőtt cenobita-kaland, köszönhetően a fordulatos sztorinak, a nyomasztó hangulatnak és a jó színészeknek.

Játékidő: 99 perc
Rendező: Scott Derrickson
Forgatókönyvíró: Scott Derrickson, Paul Harris Boardman
Szereplők: Craig Sheffer, James Remar, Doug Bradley

Értékelés: 7/10


A Hellraiser: A pokol démonjai című horrorfilmet itt tudod megnézni: Hellraiser: A pokol démonjai  teljes film.

 

[Hellraiser összes]

 

Kategória
Címkék

Hozzászólás