Pataki elhatározza, hogy kilép a szövetkezetből, lányát Farkas Sándor egyéni gazdához adja és így egyesítik szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Egy vidám vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, amíg az apai szó vissza nem parancsolja a lányt. Egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor a két rivális között. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi és közli Patakival házassági szándékukat. Az apa kénytelen feladni a harcot.
Díjak:
„Fábri filmje, a Körhinta volt 1956-ban az első keleti film, amely áttörte a falat Cannes irányába. Addig nem is törődtek velünk. Főiskolás voltam, nem engedtek ki oda. Francois Truffaut leírta: Törőcsik Mari nem is tudja, hogy ő a fesztivál igazi sztárja! Darvas József író volt akkoriban a népművelési miniszter, helyettese pedig Kállai Gyula. Behívattak a minisztériumba azzal a kérdéssel, hogy ha az útlevelet azonnal megkapom, ki tudok-e utazni egy nap alatt a fesztiválra, mert a francia követségen már őrjöngnek. Mondom: se ruhám, se cipőm, hogy menjek? Végül elmentem a párizsi bemutatóra, ott megismertem Truffaut-t, aki addigra ódákat írt rólam. Bemutattak Franciaország leggazdagabb producerének, aki úgy beszélt magyarul, mint én. 1956. október 23-a előtt egy nappal érkeztem haza Párizsból. Ha én akkor egy ilyen siker után visszamentem volna, és azt mondom, szeretném, ha egy évig taníttatnának franciául, tárt karokkal vártak volna. De nem véletlenül áll a végrendeletemben az, hogy a hamvaimat szórják a Tiszába.”