Miért használj VPN-t?
(Ha csak azt akarod tudni, hogy hol juthatsz hozzá ingyenesen jogtiszta VPN-hez, akkor hagyd ki a szöveget és ugorj az oldal aljára, a TIPPünkhöz.)
Nehéz ma úgy használni a netet, hogy ne hagyj magad után egyértelmű azonosító jeleket. Böngészés közben a weboldalak üzemeltetői, internet-szolgáltatók és a hálózat más szereplői figyelik a tevékenységedet, mindent megtudnak rólad, ráadásul el is adják az adataidat a hirdetőknek.
Nem árt, ha internetezés közben tisztában vagyunk azzal, hogy könnyen azonosíthatják a gépünket az IP cím alapján, és ha szükséges, visszakereshetik, mikor és miért néztünk be egy adott oldalra. Viszont nem csak „gonosz ügyek” miatt érezhetünk késztetést arra, hogy inkognitóba vonuljunk – hanem például akkor, ha olyan helyen élünk, ahol elképzelhető, hogy megfigyelik egyes weboldalak és szolgáltatások látogatóit.
A legtöbben nem biztonságos Wi-Fi hálózaton vagy vezetékes kapcsolaton keresztül internetezünk, az adataink pedig folyamatosan ki vannak téve a szivárgásnak. Ha gyakran kell nyilvános eléréseket igénybe vennünk, akkor igen ajánlott egy VPN használata az adatforgalmunk titkosítására. A fizikai hálózat helyett egy VPN-nel a saját, biztosított privát hálózatunkon keresztül netezhetünk, és a régiónkban blokkolt tartalmakat is elérhetjük. Azon túl, hogy blokkolnak bizonyos webhelyeket, gátolják egyes oldalakon a sávszélességet is (így például filmes oldalakon előszeretettel), és olykor személyes adatainkat is megszerzik kereskedelmi célokra. Az internetes filmnézés és letöltögetés pedig egy olyan ingoványos terület, ami nem biztos, hogy kíváncsi vadidegenekre tartozik.
Manapság hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy az interneten minden ingyen van. Ingyen van a Facebook, a Gmail fiókunk, ingyen van a YouTube és rajta a sok mókás arc, és mindezt jobbára szívességből kapjuk. Mert ez valami olyan megfoghatatlan dolog, ami senkinek nem kerül semmibe: sem pénzbe, sem időbe, sem energiába. Ez csak van, és azt hisszük, megfizetjük azzal a párezer forinttal az árát, amit a havi internetcsomagunkra költünk. De ez így nem teljesen igaz. A Facebooknak és a Googlenak pl. az adatainkkal fizetünk: a nevünkkel, nemünkkel, korunkkal, vásárlási szokásainkkal, érdeklődési körünkkel, és végül olyan egyértelműen beazonosíthatóak leszünk, annyival többet tudnak rólunk, mint a saját anyánk, hogy az már sok szempontból aggályos lehet. Ki ne találkozott volna ahhoz hasonló szituációval, mint hogy éppen kedvenc közösségi oldalán cseveg, és amint sztorizgatás közben leírja, hogy „úgy féltem, majd’ berottyantottam”, hirtelen megjelenik egy wc-csésze reklám valahol a jobbszélen, vagy diszkréten beúszik egy klozetpapír-banner. Vagy miközben a kismacskákról levelezik egy negyvenes nő kedvenc barátnőjével, azonnal a „macskakedvelő 40-es nők csoportját” ajánlgatja neki. És mehetünk tovább, egy idő után rádöbbenünk, hogy nem azért éppen nekünk kínálgatja a rendszer a világ leghatásosabb aranyérkenőcsét, mert véletlenül rátapintott kellemetlen problémáink egyikére, hanem azért, mert tökéletesen tudatában van minden egyes problémánknak, behatóan ismeri betegségeinket, szokásainkat, egészen intim részletekre kiterjedően. Hiszen mérhetetlenül sok szempontra kereshető adatbázisokban tárolja a felhasználók jellemzőit, szokásait, anyagi helyzetét, de még a szexuális orientációját is. Mert nincs sem levéltitok szentsége, sem magánélet tiszteletben tartása. Mindenünk eladó, amit csak kiadunk magunkról.
Nem teljes a lista, de a vázoltak után sem csoda, hogy sokan szeretnék elrejteni az IP címüket, ennek pedig az egyik legegyszerűbb módja valamilyen proxy vagy VPN megoldás használata. Utóbbi rövidítés virtuális magánhálózatot jelent, amit úgy lehet elképzelni, mint a nagy internet-folyosón belül egy külön alagutat, vagy inkább alagútrendszert, amelyen belül úgy juthatunk el a célunkhoz, hogy az „utunkat” nem látják a folyosón sétálók.
A VPN egyrészt abban segít tehát, hogy a meglátogatott oldalak felé anonim módon böngészhessünk, de arra is kiváló, hogy elérhessünk olyan szolgáltatásokat, amelyeket valamilyen régiós korlátozás véd. Így példának okáért a magyar televízió csatornáit nem lehet elérni külföldről, azaz, ha valaki egy romániai IP címről internetezik, itt az oldalunkon látható online televízióadások helyett is a lejátszó felső sarkában egy hibaüzenet jelenik meg neki, mivel a külföldi IP címekről nem fogja tudni elérni a tv-csatorna által streamelt fájlt. (Ezek a fájlok ugyanis nem a mi szerverünkön tárolódnak, hanem az adott tv-csatorna stream-szerverén.) A csatorna üzemeltetője egy geolokációs védelemmel látja el a streamelendő fájlt. Azonban ha valamely VPN alkalmazás segítségével megváltoztatja a szóban forgó látogató a külföldi IP címét magyar IP címre, akkor máris tud rajta keresztül tévézni.
Ott vagyok, ahol nem vagyok
Az internetes VPN-szolgáltatók gyakorlatilag azzal foglalkoznak, hogy a saját böngészésünket átirányítják az általuk üzemeltetett szervereken. Ezeket jó esetben a világ különböző pontjain működtetik, tehát ha mi Magyarországról szeretnénk egy weboldal felé úgy tűnni, mint egy egyszeri, ismeretlen látogató az Egyesült Államokból, Romániából vagy épp Timbuktuból, csak egy ilyen VPN-alagúton keresztül egy ottani szerverig kell eljutnunk.
Tudjuk, hogy bizonyos hackerek képesek a számítógépünkre az IP-címünk segítségével bejutni, megszerezni belépőkódokat, banki hozzáféréseket, érzékeny adatokat, vagy csak használni az IP-címünket, és azon keresztül káros tevékenységeket folytatni, adott esetben zombi gépet csinálni a készülékünkből. Ezeknek a hacker tevékenységeknek a megnehezítése is egy nyomós oka volt annak, hogy a proxykat, VPN-eket, tehát a különböző, névtelenséget elősegítő szolgáltatásokat/alkalmazásokat létrehozzák, ezzel egy plusz védelmi réteget biztosítva az internetes tevékenységünkhöz.
Amenniyiben eddig nem tettük, ezen a ponton érdemes elgondolkodni azon, hogy szükségünk van-e mindenféle hercehurcára, vagy a biztonságunk és a nyugalmunk érdekében megteszünk inkább pár előzetes óvintézkedést, ami, ha nem is biztosít teljes védettséget, de legalább kevesebb teret enged a magánszféránkba, vagy az internetezésre használt eszközünkbe betolakodni igyekvőknek.
A VPN szolgáltatásokból/eszközökből vannak ingyenesen elérhető változatok, amik természetesen vagy biztonsági szempontból, vagy gyorsaság tekintetében, vagy a beépített limitek, folytások miatt nem érik el a fizetős VPN-ek színvonalát. Valahogy úgy van ez, mint a „szegény ember vízzel főz” esetében: a beruházásokra, infrastruktúrára nem jut annyi annak, aki csak az ingyenes verziókba beletuszkolt reklámokból tartja fenn a fejlesztését, mint aki a bevételekből többet vissza tud forgatni pl. innovációs területre. (Persze, nyilván ez sem ennyire egyszerű, mert egy elefánt mindig többet eszik egy hangyánál, tehát a fenntartási költségek is magasabbra rúgnak a fizetős változatoknál.) Valójában csak azoknak lehet jószívvel ingyenes VPN-t ajánlani, akik nem „életvitelszerű internethasználók”, hanem csak bizonyos tevékenységeikhez, rövidebb időre akarják maszkolni az IP címüket, amúgy pedig totálisan érdektelenek azzal kapcsolatban, hogy ki mit lát a ténykedésükből és milyen adatot gyűjt róluk. Léteznek böngészőbe beépülő VPN/Proxy kiegészítők, amiknek talán a legnagyobb hátulütőjük, hogy nem minden webes forgalunkat titkosítják, csupán a netes szörfölést. Ugyanakkor a teljes hálózati forgalom nem egy nagyteljesítményű VPN-en keresztül zajlik. Azaz a háttérben futó alkalmazások tevékenységei simán a saját, eredeti IP-címről kerülnek kiküldésre. Másik probléma az esetleges IP-szivárgás, azaz, ha hirtelen megszakad a VPN kiegészítő működése (ami nem ritka eset), akkor nem feltétlenül szakítja meg időben az internetkapcsolatot a beépülő (sőt, van úgy, hogy egyáltalán nem). Ilyenkor pedig talán éppen javában egy olyan oldalt nézegetünk, ahol éppen rejteni szeretnénk kilétünket, de sajnos az IP címünk már ki is szivárgott az idejében meg nem szakított hálózati kapcsolat miatt. Tehát, ha valaki ezt a gyors és egyszerű, csak simán böngészőbe beépülő megoldást választja (pl. Chrome-hoz Hotspot Shield VPN Free Proxy), mindenképpen javasolnék mellé egy plusz böngészőkiegészítőt az IP szivárgás megakadályozására. Chrome esetében létezik egy WebRTC Leak Prevent nevű beépülő. Üröm az örömben, hogy a Google fejleszti, aki már így is sokkal többet tud rólunk, mint amennyit tudni volna illendő.
A PCWORLD által ajánlott ingyenes asztali VPN alkalmazások közül az első hármat emeljük ki:
A TunnelBear ingyenes változatát, amely havonta 500 MB adatforgalmat engedélyez. Ezzel akár egy filmet félig meg is tudunk nézni. Majd jövő hónapban a másik felét.
Másodikként a Windscribe-t említi, amely havonta 10 gigabájt adatforgalmat kínál ingyen, elvileg betartja a „nem naplózunk semmit” politikát. Van beépített reklámblokkolója és tracker (követőkód) blokkolója.
A Hotspot Shield Free alkalmazásnál az adatforgalmi limit 750 MB (/nap). Sajnos ingyenes változatában – mint ahogyan általában a többi ingyenes VPN – ez sem kínálja fel Magyarországot a kiválasztható IP-listáról, azaz külföldről magyar televíziók adásainak megtekintésére ez sem lesz megfelelő.
A PCWORLD felhívja a figyelmünket az alábbiakra:
Érdemes persze odafigyelni, mielőtt VPN-t kezdünk próbálgatni. Több szolgáltatóról érkeznek hírek folyamatosan, miszerint ingyenes VPN ígéretével húzzák be a felhasználókat, akiket aztán megtömnek vírusokkal, vagy épp az anonim internetezés biztosítása mellett ők maguk azért jól eltárolják minden adatunkat. Ezért érdemes folyamatosan utánenézni, milyen felhasználói kommentek, reakciók érkeznek az általunk kinézett megoldásra.
Ezek mellett megemlíti, hogy sok szolgáltató és weboldal kifejezetten tiltja a VPN-en keresztüli hozzáférést, közöttük pl. a Netflix (habár én ezt kiegészítem annyival, hogy az ExpressVPN garantálja a Netflix biztonságos VPN-es elérését). Hozzátenném, hogy a facebook-ról egyenesen ki is záródhatunk, ha megszakad a VPN kapcsolat és szivárog az IP címünk. A hirtelen IP-cím változás miatt mindenféle bűvésztrükköket kell elvégeznünk, hogy visszajuthassunk. Némely ingyenes VPN alkalmazással kapcsolatban erre is számítanunk kell, így mindenképpen érdemes a felhasználói visszajelzéseket is figyelembe venni.
Végezetül három fizetős VPN szolgáltatást említek azoknak, akik kicsit többre vágynak a biztonság látszatánál, és akik a nagyobb adatforgalom, több választható szerver, gyorsabb böngészés, masszívabb adatvédelem érdekében pénzt is hajlandók kiadni. A VPNmentor 2018-as „bestseller” listájának első három javaslata:
TIPP:
Az alkalmazásfejlesztők időnként ingyenesen kipróbálásra kínálják prémium programjaikat. Itt találhattok viszonylag jó és profi VPN-eket ingyen vagy nagyon olcsón: